Ugrás a fő tartalomra

Köztér - Az iskolába vezető út

Te hogy jutsz el a suliba? A vegyesboltnál balra, a hulló vakolatú épület árkádjai után a zebrán keresztül... Mostani módszertani feladatunk rávilágít arra, hogyan tájékozódunk, milyen részletek fontosak és melyek kevésbé, ha el akarunk jutni valahová.


Láthatatlan kalandok


Téma: az iskolába vezető út megfigyelése és bemutatása
A témával kapcsolatos tartalmak: ismert útvonalak tájékozódási pontjainak meghatározása

Kompetenciák:
  • ismert útvonalak felidézése és lerajzolása emlékezetből
  • tájékozódási pontok meghatározása
  • építészeti jellegzetességek felidézése
  • útvonalak képi és verbális leírása
Módszerek: rajz, előadás

Feladat: A gyerekek idézzék fel emlékezetből az otthonuktól a foglalkozás helyszínéig vezető útvonalat és rajzolják le vázlatosan. Jelöljék be a rajzon a fontosabb kereszteződéseket, tájékozódási pontokat, érdekes épületeket, utcabútorokat, növényeket, állatokat, és a számukra fontos helyszíneket és részleteket.
Ezután gyalogosan járják végig az útvonalat és hasonlítsák össze az előzetesen, emlékezetből készített rajzokkal. Figyeljék meg a helyszínen, hogy pontosan rajzolták-e le az útvonalat, milyen jellegzetes részletek hiányoznak a rajzról, milyen részletek alapján tájékozódnak.
Ezután mutassák be a rajzokat a társaiknak és meséljék el, hogy miért érdekes az útvonal, hol lehet játszani, melyek a legszebb épületek és helyszínek. A gyerekek akár egy-egy rövid idegenvezetést is tarthatnak a csoportnak a saját útvonalaikon.

Életkor: 10 éves kortól
Időtartam: 3 x 45 perc
Anyagszükséglet: papír, ceruza

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan