Ugrás a fő tartalomra

Köztér - Közösségi terek

A közösségi kertek egyre népszerűbbek. Hogyan tehetjük vonzóbbá a gyerekek számára közösségi kerteket, mire jó a közösségi tér és mire használjuk őket? A következő módszertani feladatunk erről szól.


Veteményes


Téma: közösségi terek és kertek kialakítása
A témával kapcsolatos tartalmak: a közösségi terek típusai és jellemzői, a közösségi kertek fogalma

Kompetenciák:
  • a terek közösségteremtő erejének felismerése
  • közösségi tér kialakítása
  • környezettudatos szemlélet
  • önellátás és tudatos fogyasztás
Módszerek: ötletgyűjtés, helyszínek bejárása, térátalakítás, bemutató

Feladat: A gyerekek a foglalkozás kezdetén gyűjtsenek példákat a közösségi terekre. A foglalkozásvezető segítse irányított kérdésekkel a fogalom tisztázását. Hol folytatnak közösségi tevékenységet? Hol tudnak a barátaikkal találkozni? Hol játszanak velük? Az elhangzott ötleteket csoportosítsuk külső (parkok, játszóterek, padok, közösségi kertek) és belső terek (pl. az iskola aulája, művelődési ház, cserkészház, stb.) szerint.
Ezután keressünk fel közeli közösségi tereket (amennyiben lehetséges, közösségi kerteket is) és figyeljük meg, hogy mi jellemzi ezeket, milyen tevékenységeket folytatnak itt az emberek. A gyerekek vitassák meg egymással, hogy ők milyen közösségi tereket használnak, és hogyan értékelik ezeket. Mit nyújtanak nekik ezek a terek a hétköznapokban? Milyen lenne az élet a közösségi terek nélkül?


A következő foglalkozáson a csoport alakítson ki egy saját közösségi teret, egy veteményes kertet az iskola vagy a foglalkozást lebonyolító szervezet területén, vagy egy ezekhez közel eső közterületen. Ez utóbbi esetben az engedélyeket előzetesen biztosítani kell. A vetőmagot ültessék a gyerekek előre megvásárolt, vagy saját készítésű növényládákba. A vetőmagokat, palántákat osszuk fel a gyerekek között. Mindenki készüljön fel egy-egy zöldség, gyümölcs vagy fűszernövény tulajdonságaiból. Milyen gyakran kell öntözni? Mikor hoz termést? Milyen ételeket lehet belőle készíteni? A növényládákba helyezzenek saját készítésű címkéket a növények nevével és rajzával. Végül locsolják meg az elültetett növényeket és takarítsák fel a helyszínt. Ezután mutassák be a szülőknek a közösségi kertet.


Megjegyzés: A közösségi kertek célja egyfelől a közös termesztés, az önellátásra és tudatos fogyasztásra való ösztönzés, másfelől legalább ennyire fontos cél a közösség fejlesztése. Ezért a veteményes kialakítása és művelése hosszú távon nyújt alapot a foglalkozásokhoz. A gyerekek találkozzanak rendszeresen és gondozzák együtt a növényeket. Emellett a kert egyéb foglalkozásoknak, játékoknak is nyújtson helyszínt. A növények fejlődéséről, a kerti munkáról a gyerekek vezessenek közös naplót. A termények learatása óriási sikerélményt jelent, ebből az alkalomból szervezzünk kisebb ünnepséget és közös főzést a csoporttal.

Életkor: 12 éves kortól
Időtartam: 4 x 180 perc + a kert gondozása hosszú távon
Anyagszükséglet: növényládák, föld, vetőmag, gumikesztyű, talajlazító, címke, színes ceruza, papír, locsolókanna

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan