Ugrás a fő tartalomra

Épület - Ismert épületek

Szerző:

Találtál már szív alakú kavicsot? Láttál már mosolygós arcra emlékeztető homlokzatot vagy valamilyen állatnak tűnő felhőt? E heti módszerünk is forma-asszociációkra épít és bemutatja a léptékváltás fogalmát. Ha érdekel, hogyan lesz egy fogasból fa, könyvből házak, a kilincsből autópálya, akkor ez a te módszered!

Forrás: Playhellocity_HU

 

Nagyító


Téma: egy ismert épület megközelítése és felfedezése új szempontok szerint
A témával kapcsolatos tartalmak: külső és belső építészeti eszközök 

Kompetenciák:  
  • megfigyelőképesség 
  • részletek iránti érzékenység 
  • forma-asszociációk kialakítása
  • épületrészletek újragondolása és kreatív átalakítása
  • méretarányok érzékelése 
  • az épületek és az emberi test arányai közötti összefüggés felismerése

Módszerek: a helyszín bejárása, fényképezés, kollázs

 

Feladat: Válasszunk ki a foglalkozáshoz egy olyan épületet, amit a gyerekek már ismernek, és kívül-belül bejárható. A gyerekek járják körbe és alaposan figyeljék meg a kiválasztott épületet. A cél az, hogy minél részletesebb képet kapjanak az épületről, és hogy az egyes részleteket minél pontosabban megfigyeljék. Minden gyerek készítsen közeli felvételeket, makro fotókat az épület egy-egy kiválasztott részletéről. Mindenki válasszon ki egy fotót, ezeket a következő foglalkozásra nyomtassuk ki A4-es méretben.
A második foglalkozáson az elkészült fotókat dolgozzák át a gyerekek. A feladat az, hogy az épületrészletről készült, felnagyított fényképet kollázs technikával alakítsák át városi látképpé. A felnagyított részletek a látképen más arányrendszerbe kerülnek, és egy új, óriásvilág részeivé válnak. A könyvekből házak, a fogasokból fák és felhőkarcolók, a kilincsből autópálya lehet. A gyerekek egészítsék ki a fotókat a magazinokból kivágott emberekkel, így az új méretek és funkciók érzékelhetővé válnak.
Ezután a gyerekek mutassák meg egymásnak a kollázsokat, a többieknek pedig találják ki, hogy hol készült, az épület melyik részletét ábrázolja a fotó.

Életkor: 7 éves kortól
Időtartam: 2x40 perc
Anyagszükséglet: fényképezőgép, papír, ceruza, a kollázshoz magazinok, színes papírok, ragasztó, számítógép, nyomtató

Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Szerző:
Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form
Megjegyzés küldése
További információk

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Szerző:
Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer
Megjegyzés küldése
További információk

Gyermek és hang

Szerző:
  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan
Megjegyzés küldése
További információk