Ugrás a fő tartalomra

Épület - Tervezés és építés

Vajon hogyan épül fel egy ház? Hogyan készül a tervrajz és a kivitelezés? Milyen szakemberek együttműködésére van szükség, hogy elkészüljön egy épület? A módszertani börzénk következő feladata az alsós korosztály számára ad betekintést az építkezés világába. A gyerekek három alkalmon keresztül kísérhetik nyomon azt az izgalmas folyamatot, melynek során az ötletektől eljutunk a ház megépítéséig! Jó felfedezést mindenkinek!


Az ötlettől a házig

Téma: a tervezés és építés folyamatának megismerése 
A témával kapcsolatos tartalmak: a tervezés folyamatának, valamint az építéshez kapcsolódó szakmák megismerése

Kompetenciák:  
  • az építészeti ötlet átültetése a gyakorlatba 
  • eligazodás a különböző építészeti terveken
  • az építési folyamat modellezése
  • építészeti téralkotás


Módszer: előadás, helyszínlátogatás, ötletgyűjtés, makett építés

Feladat 1. foglalkozás:
A tervezés és az építés komplex folyamatának megismerése hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek értő szemmel tekintsenek az épületekre és később tudatosabban lépjenek fel megbízóként. Vajon hogyan kerül a ház a papírról az építési telekre? Hogy készül el egy ház kiviteli terve? Mi előzi meg a kivitelezést? Első lépésben egy valós példán mutassuk be a gyerekeknek egy ház tervezési szakaszait. Lehetőleg olyan épületet válasszunk, ami még építés alatt áll, vagy a közelmúltban készült el, így nem csak tervekkel és képekkel, hanem az építési területen tett látogatással is színesíthetjük a bemutatót. Az elméleti részhez érdemes a bemutatott épület tervezőjét meghívni, hogy saját tapasztalatai alapján meséljen a munkafolyamatról. Kérjük meg az építészt, hogy meséljen a megbízás körülményeiről, mutassa be az első vázlatait, a látványterveket és a kiviteli tervet, illetve meséljen az engedélyezési eljárásról.  A valós példán keresztül a gyerekek betekintést nyernek a tervezés teljes folyamatába.


Feladat 2. foglalkozás:
A következő foglalkozáson nézzék meg a gyerekek az elkészült épületet is, lehetőség szerint az építésszel közösen. Vajon kik dolgoznak az építkezésen? Milyen különböző szakmákra van szükség ahhoz, hogy a sok apró részlet és technikai megoldás működőképes épületté álljon össze? A gyerekek az épületet körbejárva gyűjtsék össze az ötleteiket (építész, rajzoló, villamosmérnök, villanyszerelő, ács, kőműves, asztalos, vízvezeték-szerelő, gázszerelő, festő, stb.). A különböző szakmák neveit írják fel egy-egy cédulára.



Feladat 3. foglalkozás:
Ezt követően, a harmadik foglalkozáson a gyerekek az új ismereteket és tapasztalatokat alkalmazva 10-12 fős csoportokban készítsék el egy ház modelljét. Csoportonként sorsoljuk ki a gyerekek között a korábban feljegyzett szakmákat. Egyikük a megbízó. Ő mondja el az építésznek, hogy milyen épületet szeretne. Az építész rajzolja le az elképzelését, közben a többiek készítsék elő az építőanyagokat. Egy nagyméretű doboz egyik oldalát vágjuk ki, hogy a doboz belsejében is lehessen építkezni. Ez lesz a ház alapja, amelyen mindenki a saját szakmájának megfelelő átalakításokat végzi: az asztalos az ajtókat, lépcsőkorlátot, és a nyílászárókat, az üveges az ablakokat, a festő a külső és belső falfestést, stb. Az építész koordinálja a munkát, majd mutassa be az elkészült makettet a megbízónak. A végén gyerekek közösen értékeljék a munkát. 


Életkor: 10 éves kortól
Időtartam: 3 x 90 perc
Anyagszükséglet:
  1. első foglalkozás: eredeti tervrajzok, látványtervek, fotók a kiválasztott épületről/építkezésről, egyéb szemléltetőeszközök;
  2. második foglalkozás: cédulák az egyes szakmák számára;
  3. harmadik foglalkozás, az elkészített cédulák a szakmák elnevezésével, ceruza, nagyméretű dobozok, kartonok, csomagolópapír, alufólia, hurkapálca, vatta, plexilemez, textilmaradékok, farostlemez, egyéb hulladékok, vágó- és ragasztóeszközök, tempera


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan