Ugrás a fő tartalomra

Januári kultúrAktív klubdélután

Marathóni kultúrAktív nappal indítottuk a 2015-ös évet – január elején töretlen lendülettel folytatódott a kultúrAktív klub, most a ParticiPécs városfejlesztő társasjátékot próbáltuk ki. A klubdélelőttök – ezt fél év után szerénytelenség nélkül kijelenthetjük – felülmúlták előzetes várakozásainkat. Nem csak jól esik hónapról hónapra találkozni, nem csak annak örülhetünk, hogy mi minden történik a kultúrAktív lelkes tagjainak köszönhetően - az is élmény, hogy legalább egy fél napra megint gyerekek lehetünk. 


A január 11-i klub Katona Rékának köszönhetően különösen sok alkalmat nyújtott a játékra. Réka és Tóth Eszter egyesületi elnökünk jóvoltából ugyanis végre közelebbről is megismerkedhettünk a 2014-es év egyik nagyszabású kultúrAktív fejlesztésével: a ParticiPécs névre keresztelt élőszereplős városi társasjátékkal. A játékot egy éves csapatmunka során alkották pécsi diákok Eszter és Réka moderálása mellett. A klub témája a játék tervezésének folyamata volt – rengeteg „élőszereplős” betéttel tarkítva. A sikeres játéktervezéshez további játékokat is bevetettek a projekt vezetői, hogy a résztvevők „belemelegedjenek a játékba” – ezekből néhányat mi is kipróbáltuk a FUGA pincéjében.




Réka és Eszter nem csak magát a játékot, hanem a játék létrehozásának lépéseit is módszeresen megtervezték. Nem csoda, hiszen számukra is ismeretlen, különböző korosztályba tartozó fiatalokkal fogtak neki a munkának. Ahhoz, hogy csaknem egy éven keresztül eredményesen tudjanak együtt dolgozni, jól felépített stratégiára volt szükség: a résztvevők fokozatos bevonása mellett a játék egyes elemeit is fokozatosan és tervszerűen csiszolták, míg mindenki úgy nem érezte: igen, ezt akartuk.

Az eredményt aztán mi magunk is kipróbáltuk a ParticiPécs asztali változatának segítségével. A már ismert, és sokszor, sok helyen játszott Pop-up Pest tanulságait beépítő, pécsi körülményekre adaptált játék lendületesebb és fordulatosabb, mint az elődje. Nekünk, pestieknek külön élmény volt megismerkedni Pécs urbanisztikai, városfejlesztési gondjaival és örömeivel. Réka előadás közben és a játék után alaposan megmozgatta a résztvevőket – nem maradt semmi titokban: élő szobrok árulkodtak arról, ki hogy érzi magát éppen vagy mennyire tud koncentrálni. Nem maradt el a tanulságok megbeszélése sem, ennek is játékos, animált kereteket adtak a klub házigazdái.




A játéktervezés lépéseinek megismerése rengeteg tanulsággal szolgált, annál is inkább, mivel a csapatból többen jelenleg is egy hasonló akcióban vesznek részt.  Az új kihívás Budapest – a fővárosban őgyelgő járókelőket szeretnénk a 2015 áprilisában és májusában zajló Off-Biennálé Budapest ideje alatt játékra csábítani. Ez már átvezet a 2015-ös év terveihez, amelyet a délutáni közgyűlésen részleteiben is megbeszéltünk. Évről évre gyarapszik a tagság, sokasodnak a programok, a kultúrAktív lassan keresett márka lesz. Ez némileg új stratégiát kíván a tagoktól és a vezetőségtől egyaránt.


Külön öröm, hogy minden klubon felbukkannak új arcok – olyanok is eljönnek, akik a honlapról, vagy ismerősök útján szereznek tudomást rólunk. És szót kér a következő generáció is: két ifjú érdeklődő jelenléte tudatosította bennünk: a legközelebbi alkalommal rájuk is gondolnunk kell. Várunk tehát mindenkit, kicsit és nagyot szeretettel február 14-én, a budafoki közösségi tervezési programunk bemutatkozására és további játékra, játékra, játékra…Ne feledjétek, nem csak a szerelmesek, hanem a könyvadományozás napja is február 14-re esik!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan