Ugrás a fő tartalomra

Paks gyerekeknek könyvbemutató

Egyszer volt, hol nem volt, a Dunán és az atomerőműn is túl, volt egy kis városka, Paks. Erről a városról szól a kultúrAktív Egyesület legújabb kiadványa, a Paks gyerekeknek. 


Vajon mi az a macskalépcső? Hol van pincesor? Hogy készül a paksi halászlé, és miért csak egy lába van a császárnak? Paks és környéke rengeteg érdekességet rejt, amiket a gyerekek Tiéd a város sorozatból ismert vidám, interaktív módon fedezhetnek fel. 

A könyvben helyet kap a gyerekek saját, egyéni képe a városról: kiegészíthetik a történetet a saját, szubjektív térképükkel, az építészeti fejezeteknél utánajárhatnak, hogy az ő házuk miből épült. A természeti részeknél végiggondolhatják, hogy ők mire használják a Dunát, és hogyan hasznosítanák a Duna-partot, a városi kultúrához kapcsolódóan pedig végigjárhatják a kulturális intézményeket, és feljegyezhetik a programokat, amiken részt vettek… Még a saját (talán titkos) családi halászlé receptjét is beírhatják a könyvbe. Így a Paks gyerekeknek kiadványban összekapcsolódik a külső, városi tér a gyerekek belső, személyes valóságával.


A kalandozásban két ürge, Fürge és Görgi az olvasó társa, akik szinte mindent tudnak a városról. Fürge, aki az ürge-mezőn lakik, jól ismeri a városban élő állatokat és növényeket, még az ürge-mezei állatkórusban is énekel. Görgi a belvárosban lakik, és minden nap görkorcsolyával jár iskolába, így jól ismeri az utcákat és az épületeket. 


A könyv szerzői Tóth Eszter, a kultúrAktív elnöke, és Vassné Volf Klaudia paksi építész. A vidám rajzokat Kozma Bernadett és Kecskés Judit készítették, a tördelést és a vizuális összhangot pedig Kapitány Eszter teremtette meg. A csapat több, mint két évig dolgozott a kiadványon – közben többen családot alapítottak, gyerekek születtek és a város is változott. 
A könyv azonban a folyamatosan változó teret állítja középpontba, amit nem csak megélhetünk, de amit alakíthatunk is. 

A könyvet 2014. december 11-én mutattuk be Paks Város Önkormányzatán. A bemutatót nagy érdeklődés övezte. Jelen voltak a kulturális intézmények képviselői, akik ingyenesen jutnak hozzá a kiadványhoz, hogy azt a pedagógiai munkájuk során használni tudják. Több tucat kisgyerek is eljött a bemutatóra, ők a beszélgetés alatt lerajzolhatták, hogy hogyan látják a városukat. A képek pedig természetesen igen sokszínűek lettek! Hogy mi jutott a gyerekek eszébe Paksról? Az otthonuk, a mező, a templomba vezető út … és persze a 6-os út…


A könyvet az info@kulturAktív.hu emailcímen lehet megrendelni.  

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan