Ugrás a fő tartalomra

Épített környezeti nevelés műhely a Gyermekkultúra Konferencián

A Gyermekkultúra Konferenciát és Kiállítást az ELTE TÓK szervezte, amelynek Vizuális Nevelés Tanszékével már munkakapcsolatban áll az egyesület Dr. Pataky Gabriella, aki egyesületünk pártoló tagja. Tartottunk már első éves óvodapedagógus hallgatóknak elméleti órát, és remélhetőleg az együttműködés folytatódni fog. 



A jelenlegi műhelyre hárman készültünk: Izápy-Tóth Niki, Guba Zsóka és Anna. Úgy döntöttünk, hogy bevezetésül tartunk az egyesület munkájáról egy rövid prezentációt, majd áttérünk a gyakorlatra, a játékra. Egy érzékkutatós játékot terveztünk, amellyel az egyik folyosót vizsgáltuk meg, a tapasztalatokat pedig  öröm-bánat térképen összegeztük. A műhely résztvevői javarészt óvodapedagógus hallgatók voltak. Három csapatban folyt a munka, mindenkinek volt még egy szempontja, ami szerint a teret vizsgálnia kellett. Az érzékkutatós játékban mindenki tevékenyen, egyénileg vett részt, az öröm-bánat térkép összeállítása csapatban történt.

Az egyik csapatnak érzelmi alapon kellett a teret vizsgálnia: mi az, amit szeretnek, mi az, amit nem, mi az, ami kellemes, vagy ami kellemetlen számukra. Ez a szempont könnyen megfogható volt, sok tapasztalatot megosztottak a résztvevők. Az öröm-bánat térkép elkészítése viszont már nehezebben ment, ugyanis alig mert valaki egy vonalat is húzni. Végül elkészült a térkép, amiről azt derült ki, hogy minden érzéket figyelembe véve egyértelműen pozitívak  a vitrinek és a bútorok voltak. A többi részlet inkább semleges volt a számukra.


A másik csapatnak racionális szempontból kellett a teret megfigyelnie. Ennél a csapatnál is a bútorok kerültek elő, de itt úgy, hogy jó helyre vannak téve, nincsenek útban és szükség is van rájuk. Az anyaghasználattal kapcsolatban is előkerültek érdekes megfigyelések, például hogy jó, hogy a virágkaspók nem műanyagból készültek, hanem cserépből. 

A harmadik csapatnak túl megfoghatatlannak tűnt a vizsgálati szempont: mesei elemekhez kellett volna a téri elemeket kötniük. Ehhez jobb lett volna, ha van egy érzelmi ráhangolás, egy mese, mert ez már nem az a korosztály, aki a mese világában otthonosan mozog.

Olyan játékot szerettünk volna velük kipróbálni, amelynek elemeit az óvodai gyakorlatban tudják hasznosítani (érzékkutatós játék), de ugyanakkor saját maguk számára is érdekes tapasztalat (egy ismert térrész más szempontú megvizsgálása).


Azt tapasztaltuk, hogy sokan érdeklődtek a téma iránt, ami nagyon pozitív, hiszen ők azok, akik majd gyerekeknek fogják közvetíteni ezeket a tartalmakat, de kicsit meglepő volt, hogy mennyire nehezen nyíltak meg a játék irányába.

Végül szeretnénk megköszönni a nagyon lelkes és kedves fogadtatást a konferenciát szervező Pataky Gabriellának.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan