Ugrás a fő tartalomra

Vizes Város, Budapest – a pályázat első akciónapja

Duna-nap – Fejre állítottuk a Dunát!

Eredményesen zárult a Vizes város, Budapest – projekt első akciónapja: a nemzetközi Duna-nap alkalmából, a pályázat első feladatához tartozó felfedezőcsomag részeként fejre állítottuk a Dunát a Kopaszi-gát partjáról.

Camera obscura volt nálunk, és nem féltünk használni :)

Mintapéldányaink is nagy sikert arattak a jelen lévő pályázóink és az arra járók körében is. A húzva-tolva fókuszáló csőtől a “krokodilfejig”, a sötét dobozokban képződő fejtetőre állt világ képélményét Bölcskey Miklós performansza fokozta: az interaktív, embernagyságú fénycsapdát maguk a kíváncsiskodók állították fel, a fekete lepel alatti hőség sem állta útját a kísérletezésnek – a saját, helyben “gyártott” lyukkamerákkal remek művészfotók készültek.

A camera-obscura sorozat zárásaként a Magyar Sárkányhajó Szövetség hajóján Bölcskey Miklós vízre száll, hogy camera obscurával képeket készítsen a Lágymányosi-öböl körül a Dunáról és a Dunapartról. Mi pedig kameráinkkal követjük őt, és kérdezünk - a készülő rövidfilmből  további technikai részletek is kiderülnek majd.
 

A Kopaszi-gáton volt a Mindspace és a Danube-Flow is a Dunához kapcsolódó felfedező- és ügyességi játékaival. Róluk is többet megtudhattok, ha ellátogattok facebook-oldalukra.

Részletek (és még több fotó) a facebook-oldalunkon és honlapunkon:
www.vizesvarosbudapest.hu 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan