Ugrás a fő tartalomra

Dunai foglalkozások a Danube Flow-val

Idén két gyerekfoglalkozáson vettünk részt a Danube Flow szervezésében: a gyereknapon május 26-án a Margitszigeten, és a Duna Napon június 29-én a Kopaszi gáton. A cél mindkét esetben az volt, hogy a Dunát és annak fenntartható hasznosítását népszerűsítsük.

„A Duna több millió ember életének része, elsősorban ivóvíz és energia ellátást biztosít, valamint teret ad a folyami közlekedésnek és szállításnak. A folyó mentén élő magyarok többsége ezt természetesnek veszi, más kontextusban azonban nem gondol a folyóra. Ugyanakkor a folyó Magyarország és Európa egyik legnagyobb természeti kincse, a Duna-part pedig a kikapcsolódás, a sport és családi programok helyszíneként is szolgálhat. Ez a lehetőség a Duna-menti magyar városok nagy részében kiaknázatlan, a lakosok számára sokszor megközelíthetetlen a folyó és annak partja.”– ezen szeretne változtatni a Danube Flow csapata.

A gyerekfoglalkozásokat a Dunához és a városban jelenlévő vizes egységekhez kapcsolódó épületekre fűztük fel, amivel a városi életben a Duna és a víz különböző felhasználására és szerepére szerettük volna felhívni a gyerekek figyelmét. A Margitszigeten a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodára és a margitszigeti víztoronyra emlékezve uszodát és víztornyot makettezhettek a gyerekek szelektív hulladékból (tejes doboz, pet palack, fogkrém doboz, stb.) és színes papírból. A Kopaszi gáton pedig csónakházat és hajót építettünk szintén hulladékból.






A Meríts a Dunából - ha szomjazod a tudást játéktár további elemeivel találkozhattak a gyerekek a további állomásokon. Lehetett közlekedő edényekkel játszani, mikroszkóp alatt megvizsgálni a Duna vizét, elhelyezni a budapesti hidakat a Dunán, vizát kirakni óriás puzzle-ből, egy esőcsepp útját végigkövetni, vizákat simogatni egy medencében, és a Dunával kapcsolatos kvíz játékon részt venni. Aki minden állomást végigjárt, Dunakavicsot kapott és indulhatott a versenyen, amin dunai hajózásra lehetett jegyet nyerni.

A programok nagyon sikeresen zajlottak, mindkét alkalommal sok érdeklődő gyerek érkezett, akik a szüleikkel kitartóan végigjárták az állomásokat. A gyerekek sokszínűen oldották meg a makettezést, és nem csak a felajánlott építmények születtek meg, de sok más kreatív ötlet is, mint például a vízibusz.
Köszönjük a segítséget Wittmann Blankának és Zöldi Annának a foglalkozásokon való részvételért.

A fotókat Csepeli Eszter és Vértesi Maya készítette.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan