Ugrás a fő tartalomra

"Átfogó, aktuális és hiánypótló": a Gyermek-Város-Építészet sorozat második kötete

Az Épített környezeti nevelés a kultúrAktív Egyesület gondozásában megjelenő Gyermek – Város – Építészet sorozat első kötete. Könyvsorozatunk célja, hogy az épített környezeti nevelés elméletét és gyakorlatát megismertessük a hazai szakmai közönséggel. A Gyerek_szemmel című első kötet az első átfogó ismeretterjesztő kiadvány ebben a témában, amelyet magyar nyelven is olvashatnak az érdeklődők. Az Épített környezeti nevelés ezt egészíti ki oly módon, hogy a témakör magyarországi vonatkozásait, történetét, lehetőségeit, illetve a módszerek hazai adaptálhatóságát tárgyalja.

Az alábbiakban Tatai Mária építész (Magyar Építész Kamara) a kötethez írt előszavát olvashatják:

A szerzőpáros legújabb, átfogó, aktuális és hiánypótló könyvét tartja kezében az olvasó. Ez a mű áttekinti és összegzi az épített környezettel kapcsolatos nevelés terén történt magyar és külföldi előzményeket, s ezekre is építve friss, kortárs szemlélettel vázolja fel a témához nélkülözhetetlen elméleti tudnivalókat, a módszertani részben pedig számos konkrét feladat megadásával segíti a nevelők munkáját. 


A város részei – kudimkari nyári tábor.

Az épített környezettel foglalkozó nevelésről éppen jókor jelenik meg az elméletet is tartalmazó gyakorlati kézikönyv. A közelmúltban ugyanis hazánkban végre – az iskolai oktatásban csakúgy, mint a szabadidős foglalkozás keretei között – egyszerre több helyen is kiváló kezdeményezések történnek – építészek, pedagógusok, művészettörténészek tartanak gyerekeknek a környezet megismerésére irányuló és annak alakítási lehetőségeit is megismertető építészettel kapcsolatos  foglalkozásokat. A Nemzeti Alaptanterv és a Kerettantervek erre vonatkozó részeiben történt változások is lehetővé teszik, hogy ez a fontos tárgy egyre ismertebb lehessen, egyre többen gyakorolhassák. Hogy miért is van erre égető szükség, azt maga ez a könyv is tárgyalja. 


Makettépítés


A témával kapcsolatos tudás és tudatosság növekedése biztosíthatja, hogy épített környezetünk valóban élhetőbbé, jobbá, egészségesebbé, szebbé váljék. Mindemellett az épített környezettel (tárgyakkal, házakkal, várossal, végső soron építészettel) való aktív foglalkozásnak nem elhanyagolható hozadéka a sokoldalú képességfejlődés, a gondolkodás fejlődése, valamint a környezet jobb megértésének és alakítani tudásának haszna.   


Építkezés megtekintése a kultúrAktív Egyesület és a Civic Engagement Institute kudimkari nyári táborában.

Az elméleti megalapozás, a célok, a fogalmak tisztázása nélkülözhetetlen az e témával foglalkozó nevelők számára, a módszertani rész pedig a részletesen kifejtett foglalkozás-leírásaival jól alkalmazható megoldásokat kínál. Az elméleti rész (is) azért hiteles és egyben olvasmányos, mert 
érezhetően a szerzők saját tapasztalatain átszűrt tudáson alapul. 


Helyszíni szemle

Magam azok közé tartozom, akik jó harminc éve elsők között foglalkoztak e témával. Ennek eredménye is talán, hogy a tárgy iránt érdeklődő pedagógusok, nevelők számára nem teljesen ismeretlen az épített környezet fogalma, tanításának szerepe. Mégis (a mai napig legalábbis) ritkaságszámba megy az a pedagógus, aki az épített környezet, a tárgyi világ, illetve az építészet témáját beiktatja foglalkozásaiba. Ez a könyv alapvető segítséget nyújt minden nevelő számára, aki ezen a területen eredményesen kíván tevékenykedni.

Tatai Mária


.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan