Ugrás a fő tartalomra

Eger és a felnőttgyerek találkozása a Müezzinnel


Bízom benne, hogy minden olvasónk értesült már róla, hogy június 16-án volt a Tiéd a város sorozatunk negyedik kötetének, az Eger gyerekeknek a bemutatója.
Itt olvashatjátok az egyesületünk egyik tagjának, Katona Rékának a beszámolóját a kötetről és a városról: 

Heves megyei lány vagyok. Megszámlálhatatlan emlékmozaik: osztálykirándulás, táborélmény, családi esemény, díjátadó rakja ki az én Eger képemet. Ezekből építkezem: a minatretben szédültem, a hóstyák nevén merengtem, az Egri Csillagok olvasásával pedig igencsak szenvedtem - valahogy később mégis Gárdonyi írásait is megkedveltem.
Az egri helyszíneket és épületeket gyerekkoromtól fogva mindig is úgy tudtam elhelyezni a fejemben, hogy a Sárvári Cukrászdától merre találhatók. Nekem ez volt a központi hely és mostani egri látogatásomkor is ide vezetett először utam egy gombóc vaníliafagyiért. A legkedvesebb villanás a múltból mégis, ahogy a családi videón állok és az egri várbástyáról mondom a kamerába “Most a Dobó teret látjuk”, így a központi teret és a várat is könnyen beillesztettem a későbbi szépasszonyvölgyi borozgatások emléke mellé.

Egy idei nyár éjszakán valami egészen új Eger-érzést ismertem meg. Emellett van egy gyanúm, hogy ez a kellemes hely újra és újra meg fog lepni engem. Azért utaztam a városba, hogy részt vegyek az Eger gyerekeknek című kötet bemutatóján, mely könyv a kultúrAktív Egyesület és a Part Egyesület gondozásában Szlaukó Mónika egri családanya tollából és Fekete Valér egri grafikus-tanár illusztrációival jelent meg a Tiéd a város sorozat negyedik köteteként.




Ezúttal a bolondos, kedvesen pityókás hangulatú Müezzin - a kötet vezető figurája - személyesen vezetett végig a városon engem. Feltételezem, hogy beleragadt a minatretbe, azért hurcolássza magán azt, elválaszthatatlanok lettek. Kirándul, teázik a szőnyegén, bábozik, agyagozik és még mi mindent csinál ő a könyvben! Különösen a bajsza, szakálla és az állandóan vigyorgó szája tetszik, emiatt azonnal szimpatikus lett nekem.
A Müezzin folyamatosan reflektál a városra, felhívja a figyelmünket, mit csinálhatnánk másképp, elgondolkodtat minket. Fekete Valér, a város elismert garfikusművésze helyi utcai akciókkal bombázza a lakosságot: falakon, építési területeken találkozhatunk munkáival, mégis leginkább képeslapjai és az utcafronton ideiglenesen elhelyezett kövekről, falakról kikandikáló alakjai ragadtak meg.

A várban kezdtem el olvasni a könyvet. A híres egriek történeti vonatkozásai mellett karikatúráik megnevettettek, aztán rátértem az idővonal tanulmányozására, ahol az egri történelem fontos eseményei, majd pedig a változó város fejezetben a múlt illékony és maradandó aspektusai kötöttek le.






Jótanácsokat kaptam a Müezzintől Az én városom fejezetben. Majd megfejthettem Eger címerét. Építőanyagokat és különböző korok építészeti jegyeit bogarásztam. Végre terveztem magamnak ökoházat (már azt is tudom, hol helyezném el) és megkerestem a legszebb műemléképületet (én a Servita úton találtam rá).
A várban a számomra legmegnyugtatóbb építészeti helybe csak úgy belebotlottam, ott az egykori székesegyház romjain ülve egy órát merengtem, ezután felsétáltam a könyv feladatait követve a püspöki palotába. Mindenképp úgy éreztem, hogy Gárdonyi sírjánál is tiszteletemet kell tennem.
Sajnos közelről még nem merültem el a török építészet rejtelmeiben, de leközelebb biztosan nem hagyom ki a fürdőket. Szerencsére van egy épület, amit feltétlenül fel szerettem volna keresni és a könyv oda is vezetett: megtaláltam a Kepes Intézetet telis-tele igencsak elgondolkodtató kortárs műalkotásokkal.
És ez még csak a kezdet! Nem jártam be a kazamatákat, nem jutottam be a Varázstoronyba és színházba sem mentem. Akárhogy lapozgatom a könyvet, egyrecsak azt érzem, hogy vissza kell mennem, hogy megismerjem a város eddig számomra még ismeretelen épületeit, minél többet megtudjak róluk és egyre-egyre figyelmesebb és fogékonyabb legyek saját Heves megyei hagyományaimra, értékeimre. Köszönöm a kötet munkatársainak, hogy felhívták erre a figyelmem, elgondolkodtattak és újra izgalmassá tették Egert felnőtt és gyerekszemmel.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan