Ugrás a fő tartalomra

Tatai Mária: Az épített környezet


Tatai Mária könyve alap irodalom az építészeti neveléssel foglalkozók számára. Elengedhetetlen alapvetésekre világít rá. Kiválóan alkalmazható útmutató kézikönyvként a környezeti neveléssel és vizuális kultúrával, építészetelmélettel vagy akár építészettel foglalkozó szakmákban, amelyet fellapozva segítséget kaphatunk egy-egy konkrét kérdés megválaszolásához is.
A könyv szigorúan építészeti szemszögből foglalkozik a környezettel, "az épületet helyezi a vizsgálat fókuszába. Ugyanakkor látókörébe tartozik mind a tárgyak világa, mind a külső tereké", és a szerző arra is ügyel, hogy közben átfogó szemléletmódot közvetítsen az épített környezetről, illetve az építészetről.

Tatai Mária 4 fejezetben "rendszerezi a tudnivalókat", majd az 5. fejezetben példákkal segíti a megértést.
Foglalkozik az építészettel, mint alkotó-teremtő folyamattal, aminek eredménye az épített környezetünk, azaz életünk anyagi-tárgyi világa. A ház nem csak fizikai, fiziológiai védelmet nyújt, de lelki értelemben is elkülönít, keretez, összefog. Ezenkívül a ház a természettől való elkülönítés módjával "az emberről is mesél", arról hogy az ember milyen viszonyban áll a természettel, a környezettel. Épületeink üzenetet is közvetítenek az időben, "közös tudásunkról, közösségi életünkről" is beszélnek.
Az építészet megpszichologizálásán túl Tatai beszél az épületek geometriai formáiról, anyagairól, szerkezetiről is. Az építészet fontos sajátossága, hogy "helyhez kötött, sosem független természeti környezetétől, de attól a közösségtől sem, amely szándékaival, tudásával, erejével megvalósítja."
Az építészetnek különböző méretű tárgyai is vannak: a házakon túl a települések, amelyek abban a speciális helyzetben vannak, hogy egyszerre kívül is és belül is vagyunk bennük járva; valamint az (utca)bútorok, járművek, az információhordozó eszközök, műtárgyak és a látvány, mely a napjainkban ránk zúduló képeket jelenti óriásplakátok és adathordozók formájában.

Mivel korunkban a "környzetünkhöz való viszonyunk jelentős és gyors átalakulását éljük át", fontos hogy "megérthessük és befolyásolni tudjuk" ezeket a folyamatokat, illetve eligazodjunk az elődeinktől örökölt és a vadonatúj elemek között. Az 5. fejezetben elemzett történeti és jelenkori példák, külföldi és hazai épületek ezt a megértést segítik.

A 144 oldalas puha kötésű kiadvány viszonylag egyszerű és olcsó kiadásban készült az Enciklopédia Kiadónál, viszont annál hasznosabb könyv. Tegnap fedeztem fel a Könyvudvarban 590 forintért. Aki már nem talál ott belőle egy példányt sem, az még a Bookline-on 1620 ft-ért be tudja szerezni. (1800 ft a teljes ára.)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan